JaeKyung szemszöge:
Reggel mikor felébredtem és kinyitottam a szemem először megijedtem,hogy hol vagyok,aztán minden eszembe jutott a tegnapról,hát persze a dormban vagyok. Gondolatok cikáztak a fejemben,még csak 1 napja ismerem Zicot,de máris annyi mindent tett értem/nekem. Megkéne hálálnom neki mindezt.
Úgy döntöttem körbe barangolom a lakást,megkeresem a konyhát és készítek neki valami reggelit. Mikor leértem rögtön rátaláltam a konyhára,már csak ki kellett találjam mit csináljak neki...
Gyorsan kiismertem magam a konyhában. Ziconak Nutellás gofrit készítettem,mellé főztem teát,a többi fiúra is gondoltam,nekik omlettet dobtam össze,és ők is teát kaptak mellé. Gondosan kikészítettem nekik mindent az asztalra,majd körbe mentem és mindenkit felébresztettem,kivéve Zicot. Taeilt sem sikerült felébreszteni ő a plüssállatát vágta hozzám,végül P.O-t kértem meg,hogy keltse fel. Oda ment,és egyszerűen csak megfogta a két lábát és kihúzta a takaró alól a földre,ahol nagy puffanás,majd kiáltás jelezte,hogy felébredt.
-Jobb,ha tudod...őt csak így tudod felkelteni! - mondta P.O miközben a szemét dörzsölte
Mikor leértek csak ámultak,hogy meleg reggeli várja őket az asztalon.
-Ezt hogy? És mikor? - tátott szájjal bámulta az asztalt Kyung,majd engem nézett
-Ugye...Ugye nem fogsz minket minden nap elkényeztetni? Bár jó lenne,de ugye nem? - kérdezte JaeHyo
-Nem,nem hiszem! - mondtam nevetve
-Heyy,hol van Hyung? - bámult Zico helyére nagy szemekkel,ahol nem volt megterítve,hisz úgy gondoltam neki tálcán viszem fel a reggelit.
-Az ott kié? - mutatott a pulton lévő tálcára U-Kwon
-Umm,Zicoé! - mondtam,majd a földet kezdtem el bámulni
-Oh,értem! Igaz megérdemli. Sokat dolgozik és az igazat megvallva csak ő foglalkozott veled tegnap! - mondta MinHyuk
-De akkor is,ez nem ér,ő ágyba kapja...- nyafogott P.O,de MinHyuk gyorsan be is fogta a száját.
-Menj,vidd csak fel neki. - mondta Taeil,meglepett,hogy végre valami okos gondolat hagyta el a száját.
-Jó Étvágyat Kívánok Nektek! - mondtam,majd megfogtam a tálcát és felmentem.
( http://www.youtube.com/watch?v=skZxb5sBoiU )
Mikor bementem Zico szobájába még békésen aludt ,a tálcát leraktam az íróasztalra. Az ágya szélére ültem,majd elkezdtem simogatni arcát,hátha felébred rá,de semmi. Már vagy 20 perce biztos ott ültem,mikor Zico hirtelen megfogott és "átrántott" magán és mellette landoltam,felsikítottam. Fölém emelkedett és mélyen szemembe nézett.
-Minek köszönhetem,hogy így simogattad az arcom? - kérdezte
-Én;én csak hoztam neked reggelit! - még csak megszólalni is alig bírtam,úgy meg voltam lepődve. Majd Zico szétnézett a szobában,felállt és odahozta a tálcát az ágyba és elénk rakta. Enni kezdett és közben ízlelgette. Néztem arcát és reakcióját figyeltem,nem fintorgott,ezek szerint ízlett neki.
-Te nem eszel? - kérdezte tele szájjal,majd egy falatot tartott a szám elé.
-Én most nem,majd lemegyek és eszek a fiúkkal omlettet. - mondtam,de alig,hogy befejeztem mondatom egy falatot nyomott számba. Tényleg finom volt,nekem is ízlett.
Vagy 1 órát ott ültünk az ágyban egymás mellett,és nagyon jól elvoltunk. Közben sok mindent megtudtam a fiúkról,némelyiken jót nevettem. Szerencsére az is elmondta,hogy jobb ha Kwonie-val vigyázok,mert kicsit perverz a gyerek.
-Mit tervezel mára? - kérdezte,majd a tálcát az éjjeliszekrényre tette - Utolsó,laza napod,amikor nincs még munka,holnaptól kemény napjaink lesznek. Vagyis a Come Back-ig biztos,aztán a fellépések,majd egy kicsit lazítunk és minden kezdődik ellőről. - mondta,tényleg elég zsúfolt napjaink lesznek...Hát akkor ezt a napot ki kell használnom,gondoltam.
-Hát nem is tudom,talán szétnézek még Szöulban. - válaszoltam
Taeil szemszöge:
-Ezek közt lesz valami! - kukucskáltam be a kulcslyukon
-Miért?Mit csinálnak? -érdeklődött P.O,majd oda furakodott az ajtóhoz,de pont a kilincsben kapaszkodott meg,és nem csak ő hanem vele együtt mi öten is beestünk a szobába. Először nagyon "megijedtünk",hogy Zico kiakad és ordibálni fog. Majd Kyungot követve mi is nagy szemekkel pislogtunk rájuk,közben pedig összeszedtük a földről P.O-t is. Becsuktuk madunk mögött az ajtót és leszaladtunk a lépcsőn.
-Maknae! - förmedtünk rá mindannyian
-Hogy lehetsz ilyen idióta? - ugrott neki MinHyuk,ezzel a földre teperve a fiút,majd egy kisebb birkózást nézhettünk végig.
-Fiúk! - jött le a lépcsőn Zico és ép a köntösét kötötte meg. Még a vér is megállt mindannyiunkban,ahogy a fiúk arcát figyeltem mindenki kétségbe volt esve,hogy mi lesz...
Zico szemszöge:
Egész este nem tudtam aludni,a tegnap este történteken járt az agyam. Örültem,hogy már az első nap ilyen jól kijöttem vele.
Majd az ajtó lassan kinyílt,én automatikusan lecsuktam a szemem,mikor az aki bejött hozzám megfordult,hogy becsukja az ajtót egy pillanatra kinyitottam a szemem,JaeKyung volt az. Miután lerakta a tálcát az íróasztalomra az ágyam szélére ült és arcom kezdte el simogatni. Igazán jól esett érintése. Már csak a megfelelő pillanatra vártam,végül "támadtam",magam alá rántottam őt és mélyen szemébe néztem.
-Minek köszönhetem,hogy így ébresztettél? - kérdeztem,mosoly szökött számra,ahogy néztem kétségbe esett arcát,nagyon édes volt. Elmondta,hogy csak reggelit hozott,ami meglepett,hisz se szülinapom,se semmi ünnep nincs ma. Szétnéztem a szobában és megpillantottam az íróasztalon lévő tálcát. Felálltam és oda vittem az ágyba,majd enni kezdtem. JaeKyungnak pedig egy falatott nyomtam a szájába,hogy ő is egyen velem.
Nagyon jól elszórakoztunk,(számomra) fontos információkat osztottam meg vele. Biztos,ami biztos felvilágosítottam,hogy Kwonieval jobb, ha vigyáz a közel jövőben.
-Mit tervezel mára? - kérdeztem,közben arcát fürkésztem,s láttam,hogy nagyon elgondolkodott valamin.
-Nem is tudom,szétnézek még Szöulban! - válaszolt. Eljött az én időm,ma vele lehetek,gondoltam.
-Veled tarthatok? - tettem fel kérdésem,majd reménykedtem,hogy igent mond. De a fiúk,persze,hogy ilyenkor tudnak megzavarni. Mind a hatan egyszerre borultak be az ajtón,majd gyorsan összeszedték a földről P.O-t és eltűntek. - Megbocsájtasz egy percre?! - kérdeztem,majd köntösbe bújtam és leballagtam. - Fiúk! - mindenki rám nézett hirtelen. Szép lassan közelebb mentem hozzájuk,le ültem a kanapéra,ami előtt az előbb még nagy csata folyt,a földön fekvő két fiúra néztem. Gonosz pillantásokat vetettem rájuk,majd a kezem lendítettem feléjük,mind ketten nagyon megijedtek,de aztán fellégeztek,hiszen csak a hajukat borzoltam össze. Majd se szó,se beszéd felálltam és elindultam felfelé.
-Hyung! - szólított meg P.O - Sajnáljuk! - mondta,majd kapott egy kisebb pofont Kyungtól - Vagyis sajnálom! - nyögte ki
-Ugyan,ha ti nem lennétek unalmas lenne az életem! De ezt ti is tudjátok! - mondtam,majd vissza mentem a szobába JaeKyunghoz. - Na szóval? - ugrottam be az ágyba mellé
-Hát,ha van kedved... - mondta - De haza kell ugranom átöltözni. - tette hozzá,majd végig nézett magán
-Nekem a mostani szereléseddel sincs semmi bajom! - kacsintottam,majd a nyelvem is kinyújtottam rá. Megfogott egy párnát,majd hozzám vágta azt. - Oh,Igazán?! - néztem rá és én is párnát ragadtam.
Együtt reggeliztünk az ágyamban,majd párna csatáztunk...hmmm,kíváncsian vártam,hogy mi fog kisülni a mai napból. - Szaladj,öltözz fel,haza viszlek,ott pedig áttudsz majd öltözni,aztán megyünk is várost nézni. - mondtam,majd felálltam és vetkőzni kezdtem,hogy minél hamarabb elkészüljek....na meg azért is,hogy kicsit zavarba hozzam JaeKyungot.
-Heyy,még nem mentem ki! - kiáltotta el magát,majd felállt és kiszaladt a szobából
-NŐK! - mondtam és mit sem törődve ezzel tovább készülődtem...
